Pészaḥ (Zsidó Húsvét)
Pészaḥ (Zsidó Húsvét) פֶּסַח
Ḥag ha-mácót (A Kovásztalan Kenyér Ünnepe) חַג הַמַּצּוֹת
Ḥag ha-mácót (A Kovásztalan Kenyér Ünnepe) חַג הַמַּצּוֹת
Ez az ünnep Niszán havának 14. napjának estéjén kezdődik és 7 napig tart Niszán hó 21. napjának estéjén ér véget.
Az első és az utolsó nap a szent gyülekezés napja.
Ezeken a napokon minden munkavégzés tiltott, kivéve az étel elkészítésével kapcsolatos munkákat.
Ezeken a napokon minden munkavégzés tiltott, kivéve az étel elkészítésével kapcsolatos munkákat.
Az első és az utolsó nap közötti időtartamot חֹל הַמֹּעֵד Ḥol ha-moed-nek hívjuk, ami félünnepet jelent (ezeken a napokon csak az a munka engedélyezett, ami feltétlenül szükséges).
Ezen az ünnepen emlékezünk meg arról, hogy őseink megszabadultak Egyiptomból, ahol rabszolgaként kellett élniük.
Amikor elhagyták Egyiptomot, nem volt annyi idejük, hogy megkelesszék a kenyeret, így kelesztetlen tésztából készítették el lapos kenyereiket, ezért elrendeltetett, hogy a Zsidó Húsvét hét napja alatt kovásztalan kenyeret - מַצָּה máca - együnk.
Ezen okokból kifolyólag hívjuk ezt az ünnepet חַג הַמַּצּוֹת Ḥag ha-mácót-nak (A Kovásztalan Kenyér Ünnepe) is.
A kovásztalan kenyér a Zsidó Húsvét előtt készül kelesztetlen tésztából, még sót sem adunk hozzá.
Az Ünnep előtt ki kell takarítanunk az egész házat, elmosnunk az evőeszközöket és a háztartási edényeket is, hogy semmin se maradjon חָמֵץ ḥámec (kovász).
Az ünnep első estéjén, az Istentisztelet után (amit a Kenasaban (Zsinagóga) tartunk) a karaiták otthon elolvassák a הַגָּדָה Hagada-t.
A Hagada őseink Egyiptomból való megszabadulásának története.
Ez történet beszéli el nekünk a Zsidó Húsvét jelentését és jelentőségét.
A Hagada őseink Egyiptomból való megszabadulásának története.
Ez történet beszéli el nekünk a Zsidó Húsvét jelentését és jelentőségét.
A karaiták ekkor kovásztalan kenyeret és keserű zöldségeket esznek, ami emlékeztet minket őseink keserű sorsára Egyiptom földjén.